Auer Lipót
„…Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel…” (Auer Lipót) A veszprémi születésű Auer Lipót (1845 – 1930) hegedűművész, karmester és zenepedagógus a világ zenei életének meghatározó alakja. A magyar muzsikusra egyaránt büszke Európa, Oroszország és az Egyesült Államok. A veszprémi fiúból pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűse, nemesi rangra emelt államtanácsos, a Szentpétervári Konzervatórium tanára, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmestere lett. Országok, királyok és szultánok versengtek, hogy hallhassák játékát. Kitüntetésekkel halmozták el a Meiningeni Kereszttől a Francia Becsületrenden át a Szent Vlagyimir érdemrendig. Az oroszországi forradalom után az Egyesült Államok fogadta kitárt karokkal: a világ elsőszámú művészeti iskoláinak, a Juilliard Graduate School of Music (New York) és a Curtis Institute (Philadelphia) professzora lett. Még nyolcvanévesen is koncertezett a Carnegie Hall-ban. Büszkék voltak barátságára a kor legnevesebb zeneszerzői, hangszeres művészei : Csajkovszkij, Rubinstein, Sarasate, Rimszkij-Korszakov, Liszt Ferenc, Szergej Rachmanyinov. Világhírű muzsikusok sokasága került ki kezei alól: Mischa Elman, Jascha Heifetz, Nathan Milstein, Efrem Zimbalist és még folytathatnánk a hegedűvirtuózok hosszú sorát. Auer egyaránt volt művész és tanár, keresztény és zsidó, orosz és amerikai. És persze magyar, hiszen vallotta: „minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el”.
A világhírű zenepedagógus
Amikor Szentpétervárra költözött, Wieniawskitól vette át a konzervatóriumi hegedű katedrát. Auer alapozta meg és dolgozta ki azt a metódust, melyet ma a világ „orosz hegedűiskola” néven ismer és csodál, s mely aztán példátlan sikersorozatot indított el. Az összes jelentős orosz hegedűs Auer-tanítványnak tartja magát, hiszen az ő pedagógiája száll tanárról diákra, több mint száz éve már… Amikor Európa nagyvárosaiba utazott Auer, fiatal hegedűsök kolóniája követte mindenhova, várva, hogy csak egy ellesett pillanatból többet tanulhassanak, mint addig talán évekig tették. Mester és tanítványok kapcsolatában lehet-e ennél több? Mikor Amerikába érkezett, a New York Times úgy üdvözölte őt, mint a tanárok tanárát. A legnagyobbat. Aki hamarosan az USA két legjelentősebb zeneakadémiájának lett professzora.
A befolyásos művész
Auer személyisége lenyűgözte kortársait, bárhol is tevékenykedett. Oroszországban a Cár Szólóhegedűse, nemes, államtanácsos lett. Párizsban francia becsületrendet kapott, de jó barátságban volt Eugen Napóleonnal, az elűzött császár fiával is. A török szultán, II. Abdul Hamid rajongással hallgatta játékát, ugyanúgy, mint Oszkár, svéd király. A walesi herceg, és Anglia miniszterelnöke, Gladstone egyaránt megtisztelőnek tartotta, ha Auerrel találkozhatott…
A film
Auer Lipót Veszprémtől Szentpéterváron át New Yorkig ívelő páratlan életútja, művészi és pedagógusi nagysága nyilvánvaló tény. Rendkívüli az adósságunk, hogy ezt Magyarországon és külföldön is bemutassuk. A mi feladatunk az, hogy méltón őrizzük emlékét azoknak a magyaroknak, akikre büszke a nagyvilág, de akikről eddig méltatlanul hallgatott hazája. Zenés tv-filmünkkel kettős a célunk: Auer Lipót életútját közel hozni szülőföldjéhez, és szülőföldjét megismertetni a nagyvilággal. Bemutatjuk életét a veszprémi hegedűóráktól, a budapesti, bécsi tanulmányokon át, az európai turnékig. Felelevenítjük a szentpétervári évtizedeket, a veszprémi vakációkat és New York meghódítását. A filmben világhírű muzsikusok interjúkkal tesznek tanúságot Auerről.
Igazi különlegességeket is bemutatunk, mint Auer egykori stradivári hegedűjét, mely ma a Chicagói Stradivári Társaság tulajdona, a Carnegie Hall-beli koncertjének hangfelvételeit, a szentpétervári konzervatórium Auer-termét, és persze rengeteg zenét – archív anyagokból, de mai koncertfelvételekből is, melyeken a Bartók–Pásztory díjas Mendelssohn Kamarazenekar és Kováts Péter hegedűművész közreműködésével mutatjuk be a nagy muzsikus életművét.