Korunk egyik legjelentősebb hegedűművésze, a Grammy-díjas „élő legenda” Gidon Kremert másodszor köszönthetjük a Mendelssohn Kamarazenekar élén az Auer Fesztiválon. A moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban David Ojsztrah volt a tanára, s versenygyőzelmei óta a világ minden koncertpódiumán ismerik és elismerik egyedülálló művészetét.
Mi a titka, hogy azóta is szenzációszámba megy minden új koncertprogramja, s hogy hegedűtechnikája nemhogy kopott volna, de még csillogóbb, még letisztultabb és még egyénibb lett az évek alatt? Talán az, hogy a rutinnak sosem enged, állandóan kutat, gyakorol és a legkülönbözőbb, szintén világklasszis művészekkel kamarázik.
Magáról így ír: „Tizenöt évet éltem Moszkvában, évtizedekig volt lakásom Párizsban, közben éltem New Yorkban, Zürichben, Vilniusban – s eközben alapvetően úgy érzem, hogy nincs más igazi otthonom, mint a színpad.”
1996-ban életre hívta a Baltikum legtehetségesebb művészeiből válogatott együttesét a Kremerata Baltica Kamarazenekart, akiket 2002-ben Grammy-díjjal is jutalmaztak. Céljuk, hogy a különleges hangzású, egyéni hangú zeneszerzők, így például Mieczysław Weinberg Giya Kancheli vagy Valentin Silvestrov munkáit széles körben megismertessék a nagyvilággal.
A Gidon Kremer számára komponált és bemutatatott művek száma hosszas. A huszadik század második felének legjelentősebb zeneszerző közül Alfred Schnittke, Arvo Pärt, Giya Kancheli, Philip Glass vagy éppen Astor Piazzolla is ajánlott neki műveket. A hegedűművész 70. születésnapja előtt tisztelegve a Deutsche Grammophon lemezkiadó egy limitált, 22 darab CD-ből álló sorozatot adott ki. 2016-ban megkapta a Praemium Imperiale díjat, amit széles körben a zene Nobel-díjának tartanak.
Kremer számára Robert Schumann az egyik legkedvesebb zeneszerző, ezért is választotta erre a koncertre az op. 129-es számú a-moll hegedűversenyét, mely a szerző a-moll gordonkaversenyének hegedűre átírt változata.
Hangszere egy 1641-ben készült Nicola Amati hegedű.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
